Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért éppen Szegedi(I)?

2008.01.06

Kép  Miért éppen Szeged(i)?

 

 

Életem első riportját nem vittem túlzásba, már ami az alany kilétét illeti, hiszen nem mentem messzire, csak ide a szomszéd házba, hogy az én drága jó öreganyámat kikérdezzem a fűszerpaprika készítés rejtelmeiről.

 Noha azért én sem vagyok teljesen felvilágosulatlan ezen a téren, jobbnak láttam, ha egy igazi szakértőt vonok be a téma feltárásába. Aminek Etus néni láthatóan nagyon örült, hiszen egyrészt segíthet nekem, másfelől meg ha csak pár percig is de megbecsülve érezhette a munkáját, ami mostanában nem mondható el. Mert ugye a roppant haladó értelmiség teljes mértékben lenézi a mezőgazdasággal foglalkozó embereket, egyszerűen „leparasztozza” holott, szerintem ennek egy  pozitív jelzőnek kellene lennie, mert nem tudom mit ennének ha mondjuk valamelyik reggel nem indulna a traktor.

Szóval miután jól kibeszéltük a „városi népet” hogy milyen tudatlanok is ezen a téren( persze  ment a komoly általánosítás ahogy az hazánkban szokás), az alap dolgoknál kezdtük. A fűszerpaprika, az a piros por, amit a paprikás krumpliba kell tenni –ezt így kellett leírnom, hogy mindenki megértse majd miről is van szó – az az úgynevezett „szegedi” paprikából lesz.

Érdeklődésemre, hogy miért nevezik szegedinek itt Boldogon, a válasz egyszerű volt: megszokás. Kész, így ismerik, és senki sem foglalkozott vele, hogy más nevet adjanak neki.

De hogy arról is szó essék ,hogy miként lesz ebből a rendes paprika formából por, leírom a hallottakat. Tehát miután leszedik ,szárítani kezdik a napon. Régen, -és még azért manapság is látható ilyen- felfűzték a paprikákat egy hosszú zsinórra és úgy akasztották őket ki a ház falára. Ez afféle szórakozás volt akkoriban, hogy napközben összejöttek a „lyányok”  és paprikát fűztek, segítettek egymásnak –olyan volt ez mint a téli estéken a fonás. Miután kellő mértékben kiszárította a nap, fel lehetett vágni darabokra, késsel ,majd mindezt bele a darálóba és kész is. Persze manapság már ez gépekkel működik ,sőt a szárításra is találtak már ki házi készítésű masinákat. Már mamámék is így dolgoznak, gyorsabb, egyszerűbb de talán a végeredményből hiányzik valami. Valami, amit nem lehet se téglaporral, se ólommal pótolni.J

 A beszélgetés végeztével, persze járt a sütemény az én figyelmességemért, amit nagy hévvel el is fogyasztottam, és neki láttam papírra vetni az itt elhangzottakat, azzal az eltökélt szándékkal ,hogy felvilágosítsam a tudatlan városi népeket.

 

 

 Peti

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.